A FEIF képviseletében Marko Mazeland vett részt egy úgynevezett „EP-képviselői ebéden” Brüsszelben, amelyet az Európai Parlamenten (EP) belül az MEP Horse Group (Lovas Érdekcsoport) két tagja szervezett. Ez nem egy hivatalos bizottság, mivel nincs elegendő olyan EP-képviselő, aki érdeklődne a lovas ügyek iránt, de az évek során az érdeklődés folyamatosan nő. Az Európai Lovas Hálózatnak (EHN) körülbelül 35 tagja van, és mintegy 20 szervezet képviseltette magát a találkozón, köztük olyan nagy szervezetek, mint az FEI, számos tenyésztői egyesület, európai lógyógyász állatorvosok és a FEIF.

A találkozót Ursula von der Leyen nyitotta meg (az Európai Bizottság elnöke, aki lenyűgöző lovas háttérrel rendelkezik, beleértve az aacheni CHIO-t is). Félretette az előre elkészített szövegét, és ismételten kinyilvánította elkötelezettségét a lovak mellett, hangsúlyozva a lovassport fontosságát. Első alkalommal emelte ki, hogy a lovas ágazatnak az uniós politikák részévé kell válnia, beleértve a Közös Agrárpolitikát (KAP) is. A legelő tehenek helyett a lovak csökkenthetik a nitrogén-oxid-kibocsátást, alkalmazhatók a természetvédelemben és a védett legelőterületeken. Emellett a szociálpolitikában a lovakat elismerhetnék terápiás képességeik miatt. A lovas szektort ismét fel kellene venni az uniós statisztikákba; mintegy 100 milliárd eurós forgalmával ugyan nem a legnagyobb ágazat, de így is jelentős.

Az ír EP-képviselő, Nina Carberry több olyan területet vázolt fel, ahol az uniós politika jelenleg elmarad a lovakkal kapcsolatos igényektől. Ezek közé tartoznak az egészségügyi és jóléti szabványok, a szállítási szabályozások, az útookmányok, a gyógyszerezési szabályok, az agrárpolitika, valamint az ágazatra vonatkozó átfogó statisztikai adatok hiánya.

A biológiai biztonsággal kapcsolatos aggályokat Göran Akerström, az FEI vezető állatorvosa vetette fel. Figyelmeztetett, hogy a gyorsan terjedő betegségek, mint például a nyugat-nílusi láz, egyre nagyobb kockázatot jelentenek a lovakra Európa-szerte. Akerström megjegyezte, hogy jelenleg kevés nemzetközi felkészülés történik az ilyen járványkitörések megfékezésére.

Példaként a belgiumi Liège repülőterét említette, amely a lószállítás egyik fő csomópontja (Izlandról is ide érkeznek lovak), és közel található Németország, Hollandia, Franciaország és Luxemburg határához. Egy betegség kitörése esetén a fertőzések eredetének nyomon követése a jelenlegi papíralapú útlevélrendszerrel rendkívül nehéz. Az elektronikus lószállító okmányok jelentősen javítanák a nyomonkövethetőséget – mondta.

A találkozó végén von der Leyen felkérte az Európai Lovas Hálózatot, hogy nyújtsanak be egy listát a prioritást élvező kérdésekről a hivatalának. Ez lehetővé tenné csapata számára annak megvizsgálását, hogy az Európai Bizottság hol tudna támogatást nyújtani vagy további egyeztetéseket kezdeményezni. Az elnök asszony korábban is foglalkozott már lovas témákkal, beleértve a farkasok védettségi állapotáról szóló vitákat és az egyes humán gyógyszerek lovaknál történő alkalmazását lehetővé tevő szabályozásokat.

A FEIF és az izlandi lovas közösség számára a Brüsszelben megvitatott fejlemények közvetlen jelentőséggel bírnak. A kulcsfontosságú kérdések közé tartozik a sport- és tenyészlovak szállítási szabályozása, a jóléti és egészségügyi szabványok, a gazdaságokat és lovasiskolákat érintő vidékfejlesztési politika, valamint a továbbfejlesztett regisztrációs rendszerek, beleértve az elektronikus útleveleket.

Bizonyos területeken a FEIF már megelőzi a szélesebb körű uniós fejleményeket: ilyen például a WorldFengur, a nemzetközi lótörzskönyvi adatbázis, valamint az egységes nemzetközi szabályzat (Rule Book), amely a tenyésztési és sporttevékenységeket szabályozza (ami egyedülálló az EHN-en belül). Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a FEIF kövesse a fejleményeket, és hozzájáruljon a lovas ágazaton belüli javításokhoz.