Világszövetséghez csatlakozott Magyarország a tatai lovasok vezetésével

Világszövetséghez csatlakozott Magyarország a tatai lovasok vezetésével

A Nemzetközi Izlandi Lovas Szövetség január végi közgyűlésén Izlandon teljes jogú tagként felvette a tatai Magyar Izlandi Lovas Egyesületet tagjai közé. Az így 22 tagúra bővült világszövetségnek így Magyarország is tagja lett.

Straubinger Zoltán, az egyesület elnöke kiemelte: nagyon hálásak azért a bizalomért, tiszteletért, amellyel fogadták őket a nemzetközi lovas szövetségnél, céljuk pedig, hogy a jövőben szeretnék tovább vinni mind Magyarország, mind Izland, mind az izlandi lovak hírét, hírnevét.

Ahogy Ewald Isenbügel a világszövetség alapító elnöke mondta nekünk a közelmúltban, soha nem gondolta volna, hogy ilyen nagyra növi ki magát az, amibe belevágott. Mi is így érezzük magunkat. Évtizedes szerelmünk az izlandi lovak és a lovas kultúra iránt érett most be – fogalmazott Straubinger Zoltán.

Az immár 11 éves múltra visszatekintő tatai székhelyű egyesület hazánk történelmi lovas hagyományaival és természet adta, valamint épített szépségeivel immár a világszövetséggel karöltve folytatná misszióját. Tanítani, képezni, élményt adni és fejleszteni.

– A jövő fiatalságát, lovas nemzedékét megtanítani mindarra, amit a lovak, és különösen az izlandi lovak jelentenek, élményt adni mind a magyar, mind a nemzetközi vendégeinknek, fejleszteni az országok és lovasok közötti kapcsolatokat, új utakat kiépítve – tette hozzá az elnök, aki nagy beruházásra is készül Tatán. Egy olyan központot szeretnének kialakítani, ahol továbbképzéseknek, találkozóknak adhatnak helyet a világszövetség tagjainak és a magyar lóbarátoknak.

– Régiónk bővelkedik lovas útvonalakban, de wellness, egészségügyi, kulturális lehetőségek egész tárházát is kínálja mindemellett. Múlt és jövő találkozik itt. Bízunk benne, hogy mind többekkel meg is ismertethetjük kincseinket, amelyek tovább gazdagíthatják majd a Nemzetközi Izlandi Lovas Szövetséget, és Magyarországot is – részletezte terveiket az elnök.

Az Izlandon töltött közgyűlésen Straubinger Zoltán mutatta be hazánkat és a tatai egyesületet (Fotó: Beküldött)

A 2009-ben alakult Tatai és Térségbeli Lovasélet-fejlesztő Egyesület 2019-ben vette fel a Magyar Izlandi Lovas Egyesület nevet, és vált országossá. A kezdetekkor megfogalmazott célját, miszerint helyben, a helyieknek kínáljon szórakozási lehetőséget, és mindeközben mind többeket, elsősorban a felnövekvő generációkat megismertette a lovaglással, a lovas kultúrával és ezekkel a nemes állatokkal, azóta is missziójának tekinti.

Tevékeny évek állnak mögöttünk

Straubinger Zoltán majd’ két évtizede elkötelezett lóbarát nagyjából ugyanennyi ideje terjeszti az izlandi lovak hírét is hazánkban, miközben tenyészti is a nemes állatokat. Korábban Utassy Ferenc tiszteletbeli izlandi magyar konzullal is tárgyalt már a különleges lófajta népszerűsítéséről, a diplomata a szintén a lovas egyesület által szervezett Szent György napi Lovasünnepen is részt vett.
A tatai lovas egyesület szervezi meg minden évben a Lóvoda napot, a Szent György napi Lovasünnepet, néhány évvel ezelőtt pedig a tatai lóverseny-hagyományokat is felélesztették a pezsgőgyári pályán.

Mint megtudtuk, jövőbeni terveik között szerepel, hogy egy különleges jégrevü keretein belül ismertessék meg a lovas hagyományaira joggal büszke Magyarországgal az ötjármódú izlandi lovakat. A lovak a jégen elnevezésű program a Nemzeti Vágta után újabb impozáns formában szólna a lóbarátokhoz, érdeklődőkhöz.

Az izlandi lovak különlegessége

A X. században Izlandon a legfőbb törvényhozó gyűlés megtiltotta idegen lovak behozatalát. Azok a lovak, amelyek egyszer elhagyták a szigetet, nem térhettek többé vissza. Ez mindmáig így van, így viszont az izlandi világ egyik legtisztább vérvonalú lófajtája. Egyedülálló az izlandi lovak járása is: a lépés, a trapp és a galopp mellett a tölt, a passz és nagyon gyors repülő passz járásformával is rendelkezik.

A tölt négyütemű jármód: a ló az első és hátsó lábait egyszerre tudja mozgatni egyazon oldalon, vagyis ha jobb első lábával lép, akkor a jobb hátsó követi ezt a mozgást. Az üteme miatt a lovas szinte rázkódásmentesen ül a nyeregben, ahogy az az alábbi videóban is látható:

AZ IZLANDI LOVAK közösségteremtő ereje

AZ IZLANDI LOVAK közösségteremtő ereje

AZ IZLANDI LOVAK közösségteremtő ereje

MINDENT A FELNÖVEKVŐ GENERÁCIÓKÉRT

A Nemzetközi Izlandi Lovas Szö­vetség (FEIF) január végi közgyű­lésén, Izlandon teljes jogú tagként felvette a Magyar Izlandi Lovas Egyesületet. A 22 tagúra bővült világszövetségnek így Magyaror­szág is tagja lett. Az immár 11 éves múltra visszatekintő, tatai székhe­lyű egyesület hazánk történelmi lovashagyományaival és természet adta, valamint épített szépségeivel immár a világszövetséggel karöltve folytatja misszióját az izlandi ló ha­zai népszerűsítése terén.

Öröm velük együtt lenni, és amint az látszik is, ők is szívesen vannak együtt az emberekkel

A hír röviden ennyi, de ebből nem látja senki azt a szeretetet, amely az izlandi lovak körül hullámzik: maga a lófajta is szinte elképzelhetetlenül barátságos, de ha az ember akár csak véletlenül is kö­zéjük keveredik, azonnal úgy érzi, mind az állatok, mind az ott lévő emberek a bará­tai. Erről a hihetetlen élményről számolnak be az izlandilovas közösségek, valamint a versenyek résztvevői, és ezt éreztük Tatán, a Sjáli Lovasparkban járva mi is.

SJÁLIVAL KEZDŐDÖTT A TATAI TÖRTÉNET

„Fiatalabb koromban, mint mindenki más, valami különlegeset akartam létrehozni, nyomot hagyni magam után. Húsz éve lát­tam egy műsort az izlandi lovakról, amely­ben felidéztek egy reykjavíki esetet: a be­fagyott tavon sok ló együttes tölt mozgása hatására beszakadt a jég. De nem ez volt a legmegdöbbentőbb, hanem az, ahogy az emberek és a lovak együtt dolgoztak mentés közben. Volt olyan ember, aki nem kímélve magát, a ló lába alá támasztotta a térdét, hogy az ki tudjon lépni a mély víz­ből. Sugárzott az egészből, hogy milyen szoros a kapcsolat és nagy a bizalom az emberek és a lovak között. Akkor döntöt­tem el, hogy ilyen lovaim lesznek” – mesé­li Straubinger Zoltán, az egyesület elnöke.

„Felkerestem Mihók Sándort, a Póni­ és Kis­lótenyésztők Országos Egyesülete elnökét, aki Ausztriába irányított Verena Huge neck­hez. Tőle hoztam 2002­ben két vemhes törzskancát és két sportlovat. Az első csikó­nak, aki már itt Magyarországon született, szimbolikus nevet adtunk: Sjáli, vagyis király, királynak való. Róla neveztük el a parkot is. Azóta már 16 izlandi ló van itt Tatán.” Velük pedig megkezdődött a fajta népsze­rűsítése: Straubinger Zoltán létrehozta az Izlandi Lovas Kávéfutár Kft.­t, megszületett a Sjáli König Kaffee, így a kávéfogyasztók körében is népszerűsíti az izlandi lovakat több országban is.

a tatai ménes egy része ridegtartásban

MINDENT A FELNÖVEKVŐ GENERÁCIÓÉRT

A Sjáli Izlandi Lovaspark maradt a székhe­lye a Tatai és Térségbeli Lovasélet­fejlesztő Egyesületből átalakult Magyar Izlandi Lo­vas Egyesületnek, és ez a helyszíne szá­mos közösségi programnak. Az összetartó társaság célja a lovasélet és a lovas szak­mai munka segítése: tanítani, képezni, él­ményt adni és fejleszteni. 

A kezdetekkor megfogalmazott céljukat, mi­szerint helyben, a helyieknek kínáljanak szórakozási lehetőséget, és mindeközben mind többeket, elsősorban a felnövekvő ge­nerációkat megismertessék a lovaglással, a lovaskultúrával és ezekkel a nemes állatok­kal, azóta is missziójuknak tekintik. Ezért szervezik meg évek óta az ingyenes Szent György­napi Lovasünnepeket, a Lóvoda na­pokat, néhány évvel ezelőtt pedig a tatai lóverseny­hagyományokat is felélesztették. A Sjáli Izlandi Lovasparkban van egy mini kiállítás a világ állatairól, 11 shetlandi minipóni, törpejuhok, malacfuttató és min­den más, amit csak ember el tud képzelni a gyerekek szórakoztatására.

„A jövő fiatalságát, lovas nemzedékét sze­retnénk megtanítani mindarra, amit a lovak, és különösen az izlandi lovak jelentenek. Élményt adni mind a magyar, mind a nem­zetközi vendégeinknek, új utakat kiépítve fejleszteni az országok és lovasok közötti kapcsolatokat: ez a magunk meghatározta küldetésünk” – tette hozzá az elnök. 

„Régiónk bővelkedik lovasútvonalakban, de wellness­, egészségügyi, kulturális lehe­tőségek egész tárházát is kínálja mind­emellett. Múlt és jövő találkozik itt. Bízunk benne, hogy mind többekkel meg is ismer­tethetjük kincseinket, amelyek tovább gaz­dagíthatják majd a Nemzetközi Izlandi Lovas Szövetséget és Magyarországot is” – részletezte terveiket. 

Németh Krisztina az, aki a lovasparkban a napi munkát végzi. Naponta lovagolja az állatokat, és a világszövetség szakmai képzésein „tanulja az izlandi lovat”. Ahogy elmesélte, ezeket másképp kell lovagolni, mint a világ többi lófajtáját. De egy töltben mozgó izlandi ló hátán ülve akár egy csésze kávét is meg lehet inni, annyira sima különleges jármódja, mozgása

MINDENT, AMI KIRÁLYNAK VALÓ

Óvatosan a fehérjével! Így foglalható össze az izlandi lovak takarmányozásának lé­nyege. A fajta takarmányhasznosítása kiváló, így télen is legelőn tartható, némi széna­kiegészítéssel.
Tatán az izlandi állomány egy része ridegtartásban van, a többiek nappal kint van­nak, éjszakára viszont istállóba kerülnek – leginkább a gazda gondoskodó szeretete miatt. Sjálira és társaira maximálisan odafigyelnek, annak ellenére, hogy igénytele­nebb fajtáról van szó. Mindent megkapnak, sőt, még annál is többet, mint amit a szakmai szem megkövetelne. Mindent, ami királyi, királynak való, mint ők maguk…

A FEIF TAGSÁG ÚJ LENDÜLETET AD

Ahogy a magyar egyesület vezetői fogal­maztak, nagyon hálásak azért a bizalo­mért, tiszteletért, amellyel fogadták őket a nemzetközi izlandilovas szövetségnél, és a jövőben szeretnék továbbvinni mind Ma­gyarország, mind Izland, mind az izlandi lovak hírét, hírnevét. „Ahogy Ewald Isenbügel, a világszövetség (FEIF) alapító el­nöke mondta nekünk a közelmúltban, soha nem gondolta volna, hogy ilyen nagyra növi ki magát az, amibe belevágott. Mi is így érezzük magunkat. Az izlandi lovak és a lovaskultúra iránti évtizedes szerelmünk érett most be” – fogalmazott Straubinger Zoltán.

közgyűlés, ahol Magyarország lett a FEIF 22. tagországa

„Egy barátom hagyatéka a sok preparátum. Ezekből állítottuk össze ezt a mini állatmúzeumot, ahol a gyerekek közelről láthatják az állatokat és hallhatják a hangjukat”

Az aprócska méretű shetlandi pónik magassága mindössze 70 cm. Az alig combig­térdig érő példányok a mini fogathajtó „viadalok” sztárjai a Lóvoda napokon

Herdis Reynisdóttir, Dísa és Németh Krisztina a Sjáliban. Dísa épp Eyvindur frá Oddhólit lovagolta, miközben elárulta: ezeknek a lovaknak hihetetlen az egyensúlyuk, a kitartásuk és a jellemük egyaránt, csakúgy, mint a különleges jármódjaik

AZ IZLANDI LÓ

„Segítség, közösség, móka” – így foglalta össze a Tatára érkezett, és a magyar egyesületbe is belépő izlandiló­szakértő, instruktor Herdis Reynisdóttir, vagyis Dísa azt, ami mindazokra vár, akik te­nyésztőként, sportolóként vagy hobbilovasként belépnek az iz­landilovas közösségbe. Magukról a lovakról, a kedvességükről, szépségükről, szeretnivaló, nyugodt természetükről lelkesen beszélt. A származásukról elmondta, hogy a 870 és körülbelül 1000 között a vikingekkel együtt érkezett lovak leszármazottai a mai izlandi lo­vak, akik még tudják mindazt az öt jármódot, amelyet más lovak az idők folyamán „elfelejtettek”, például azért, mert a szállítmányozás­ban vagy a háborúk idején nem volt már rá szükségük az emberek­nek, nem úgy, mint a szigetországban, ahol továbbra is elsősorban lovaglásra használták az állatokat. Így a tölt és a passz (flying pace), amelyre az Izlandra érkezett lovak nagy arányban voltak képesek, kikopott a kontinensen maradt lovak jármódjai közül.

A legutóbbi évek kutatásai szerint egy bizonyos gén, az úgyneve­zett „jármódőrző gén” felelős a lateralitásért, vagyis azért, hogy az izlandi ló a passz jármódban tudjon a tevéhez hasonlóan az azonos oldali lábaival lépni.

Ha már a genetikánál tartunk, valamennyi izlandi lovat nyilvántarta­nak. A törzskönyvek kiállítása a World Fengur nevű adatbázis segít­ségével történik, ebben ma körülbelül 450 000 lóról van adat világ­szerte, Amerikától Ausztráliáig. Arra a kérdésre pedig, hogy nem okoz­e gondot az évezredes beltenyésztés, Dísa azt mondja: „Nincs vele gond, mert a természet megoldotta a szelekciót körülbelül 130 évvel ezelőttig, amikor a kerítések és szelektált tenyésztés átvette a szerepét. Egyébként néhány modern lótenyésztő 4­6 ménre vissza tudja vezetni a vérvonalát. Ott igazán nagy a beltenyésztés. A vikin­gek különböző genetikájú lovakkal érkeztek Izlandra, ez pedig biz­tosította a leendő populáció változatosságát.

Ezt talán legjobban az mutatja, hogy izlandi ló gyakorlatilag bár­milyen színű lehet (na jó, talán pöttyös, mint az appaloosa, nem, de így is 40 szín és százféle variáció lehetséges). Ennek egyéb­ként az is az oka, hogy a tenyésztés során nem a szín volt a fő preferencia, és természetes körülmények között is szaporodtak a lovak. Az évezredes izlandi elszigetelt létnek köszönhetően a lóál­lományt a jellegzetes kontinentális lóbetegségek nem érintették, így az immunitás sem alakult ki ezek ellen. Éppen ezért viszont Iz­landra lovat bevinni tilos. Ha pedig onnan kihoznak egy állatot, az kint is marad.

A lovas világbajnokságot – szintén emiatt – mindig Izlandon kívül rendezik. Ezek eltérnek a „hagyományos” lovasversenyektől. Spe­ciális versenyszámokat rendeznek a jármódokra fókuszálva: tölt, négy jármód, öt jármód, passzverseny és passzteszt.

A versenyektől függetlenül is megbízható társak az izlandi lovak. Ahogy Dísa hangoztatta: épp a méretük és a hihetetlenül nyugodt, óvatos és barátságos természetük miatt kiválóak kisgyermekek lo­vagoltatására és lovasterápiás kezelésekre is, miközben rengeteg energiájuk van, és nagyon gyorsak is tudnak lenni, tehát nem csu­pán gyerekeknek, de tapasztalt lovasoknak is ideálisak.

A világszövetség neves szakembereivel együtt honosítják meg ezekben a hóna­pokban az izlandilovas kultúrát és szak­mát Magyarországon. Augusztus 15­én ennek első lépéseként olyan nyílt napot szerveznek a Sjáliban Tatán, ahol az ér­deklődők megismerhetik ezeket a különle­ges állatokat, történetüket és képességei­ket. A programon ráadásul nemzetközi lovasinstruktor is részt vesz, és fel is lehet ülni a lovakra, hogy átélhessék az öt jármód, köztük a tölt élményét. Izlandilovas központot is terveznek Tatán. A nagy beruházás során egy olyan köz­pontot szeretnének kialakítani, ahol to­vábbképzéseknek, találkozóknak adhat­nak helyet a világszövetség tagjai és a magyar lóbarátok számára, a korábban itt született állomány már azon a területen le­gel.

A teljes jogú tagsággal ráadásul lehetősé­gük nyílik a magyar versenyzőknek arra, hogy hazánk színeiben induljanak nemzet­közi FEIF­es versenyeken, sőt, akár Ma­gyarország is szervezhet izlandilovas vi­lágbajnokságot. Azonban talán ennél is fontosabb a fajta szerelmesei számára, hogy a tatai egyesületen keresztül elérhe­tik mindazt a tudást, amelyet a világszövet­ség összegyűjtött, és képezhetik, fejleszt­hetik magukat az izlandi lovak tenyészté­se, tartása, nevelése terén.

Várhatóan még idén megindul az épít­kezés is. Az elképzelések között szerepel az is, hogy egy különleges jégrevü kerete­in belül ismertessék meg Magyarország­gal az ötjármódú izlandi lovakat. A lovak a jégen elnevezésű programra 4­5 ország­ból érkeznének izlandi lovak és lovasok Budapestre, a városligeti műjégpályára.Halmos B. ÁgnesForrás: Pegazus

Magyarország tagja lett a Nemzetközi Izlandi Lovas Szövetségnek

Magyarország tagja lett a Nemzetközi Izlandi Lovas Szövetségnek

Magyarország tagja lett a Nemzetközi Izlandi Lovas Szövetségnek

A Nemzetközi Izlandi Lovas Szövetség (FEIF) január végi, Izlandon rendezett közgyűlésén teljes jogú tagként felvette a Magyar Izlandi Lovas Egyesületet. Az immár 22 tagállamot számláló világszövetségnek így Magyarország is tagja lett.

FEIF közgyűlés, Fotó: Magyar Izlandi Lovas Egyesület

A 11 éves múltra visszatekintő tatai székhelyű egyesület célja a nagyközönség megismertetése hazánk történelmi lovas hagyományaival és természet adta, valamint épített szépségeivel, illetve – immár a világszövetséggel karöltve – az izlandi ló hazai népszerűsítése.

A teljes jogú tagsággal lehetősége nyílik a magyar versenyzőknek arra, hogy hazánk színeiben induljanak nemzetközi FEIF-es versenyeken, sőt, akár Magyarország is szervezhet izlandi lovas világbajnokságot.

Izlandi lovak Tatán, Fotó: Csatlós Norbert

A Magyar Izlandi Lovas Egyesület központjában, a Sjáli lovasparkban a világszövetség neves szakembereivel együtt honosítják meg ezekben a hónapokban az izlandi lovas kultúrát és szakmát Magyarországon.

Augusztus 15-én ennek első lépéseként olyan nyílt napot szerveznek a Sjáliban Tatán, ahol az érdeklődők megismerhetik ezeket a különleges állatokat, történetüket és képességeiket. A programon nemzetközi lovas instruktor is részt vesz, fel lehet ülni a lovakra, hogy átélhessék az öt jármód, köztük a tölt élményét.

A világszövetség intruktora mutatja Németh Krisztinának, a Sjáli lovaspark szakemberének, hogyan is kell az úgynevezett tölt jármódot lovagolni, Fotó: Magyar Izlandi Lovas Egyesület

Forrás

 

error: Content is protected !!