FEDEZZÜK FEL IZLANDOT

Izland az ellentétek szigete: zord és kopár, mégis gyönyörű; egyszerre vannak jelen a jégmorajlások és lávakitörések? Fővárosa pedig annak ellenére, hogy kicsi, különleges, sokrétű kultúrával várja a látogatókat.

Az első telepesek a vikingek voltak, akiket e lakatlan terület vonzott ide. Az izlandiak mindig is a jóslataikra, képzelőerejükre és bölcsességükre hagyatkoztak. Bár Iand hosszú történelme kulturálisan gazdag, és egészen a Sagák koráig nyúlik vissza. az ország legérdekesebb történetét a természet által formált, folyamatosan változó, páratlan táj meséli el.

FÖLDRAJZ

Izland területe 103 000 km2, ám a sziget ritkán lakott, népsűrűsége mindössze 3 fő/km2. A helyiek 64%-a a főváros kornyékén él, 5%-nak pedig egy északi kisvaros. Akureyri ad otthont. Az ország többi része gyakorlatilag üres, csak elvétve találunk néhány farmot, a part mentén pedig apró halászfalvak sorakoznak. Izland területének 62%-a sivár pusztaság: a sziget középső részén egy lakatlan, magasan fekvő sivatag terül el. A délkeleten fekvő Vatnajökull 8400 km2-es területével Európa legnagyobb gleccserének számít. A szubglacionális vulkánok hatalmas pusztítást végeznek a környező régiókban.

Izland a Közép-Atlantj-hátság északi végénél, két egymástól távolodó tektonikus lemez határán helyezkedik el. A sziget szó szerint elkezdett kettészakadni: a lemezek közti távolság évi 2 crn-rel növekszik. A törésvonal átlósan metszi Izlandot. Az északkeleti Kraflától tart délnyugat felé, majd kettéágazik, és végül a Reykjanes-félszigetnél, ill. a Vestmannaeyjarnél éri el az óceánt. A környéken gyakoriak a földrengések és a vulkánkitörések.

Izland geológiai értelemben csupán egy csecsemő: napjainkban is formálódik, és itt találhatóak a bolygó „legfiatalabb” sziklái. A vulkánokból kitörő láva az évszázadok során beborította a sziget felszínét, a hamufelhők pedig eltakarták a napfényt, ezáltal elhervasztva a termést. Naponta több ezerszer rázza meg az országot egy-egy rengés, ezek többsége azonban olyan kicsi, hogy csak a szeizmológiai műszerek érzékelik.

A természet hatalmas ereje ott rejlik a lábunk alatt, így a következményeket nemcsak láthatjuk, hanem hallhatjuk és érezhetjük is.

A SZIGET FELFEDEZÉSE

A Hringvegur körút (azaz az 1-es út) a sziget partján fut végig (bár a fjordokat elkerüli). Építését csak 1974-ben fejezték be, ugyanis a futóhomok és a jeges árvizek túl nagy kihívásnak bizonyultak. Busszal is végigutazhatunk rajta, ám kevés járat közül választhatunk (főleg télen). A nyugati és a délnyugati régiók felé viszont megannyi buszos kirándulás indul Reykjavíkból. Azonban ha az egész országot szeretnénk megkerülni, autóval érdemes nekivágnunk.

TÖRTÉNELEM

Az izlandi honfoglalást egy norvég származású viking, Ingólfur Arnarson vezette. A mai Reykjavík területén telepedett le 874-ben, kaszálói pedig az Austurvöllur környékén terültek el. Az egykori viking tanyák másolatait és a lakóik használati tárgyakat két helyi múzeumban is megismerhetjük. Később még több viking érkezett, és 930-ban sor került az első Alpingire (parlamenti gyűlés), mely során egy demokratikus nemzetet hoztak létre.

A 10. századra viszont olyan zsúfolttá vált a sziget, hogy Vörös Erik inkább  Grönlandra költözött. A 12. századra már az összes fát kivágták, így Izlandnak más országoktól kellett beszereznie, hiszen üzemanyagként, ill. hajók és házak építéséhez is szükségük volt rá. A 13. században pedig egy családi viszály polgárháborúba torkollott. Ekkor lépett közbe a norvég király, aki nagylelkűen felajánlotta, hogy hatalomátvétele után megszünteti az erőszakot.

Az ország irányítása 1397-ben a dánok kezébe került, ezután pedig még rosszabbra fordult a helyzet. A kereskedelmi embargók miatt csak dán hajók szállíthattak ellátmányt Izlandra. Ezek azonban gyakran nem érkeztek meg. Úgytűnt. hogy még a sziget is a helyiek ellen fordult, ugyanis brutális vulkánkitörések követték egvmást. A legnagyobb katasztrófa 1783-ban történt: a Lakiból feltörő láva a terméssel és az állatokkal is végzett. A pusztítás mértékét jól láthatjuk a déli parti Kirkjubbaejarklaustur körül.

Az izlandiak élete nehéz volt. Csak a 19. században, a függetlenségi mozgalom kezdetekor csillant fel a remény. A köztársaságot végül 1944. június 17 -én kiáltották ki. A szegény mezőgazdasági ország a 2. világháború alatt gazdaggá és modernné vált, ugyanis az itt állomásozó amerikai katonáknak köszönhetően rengeteg építkezés zajlott, és fejlődött a gazdaság. Az egyre növekvő halfeldolgozás is jövedelmezőnek bizonyult. Az izlandiak maguknak akarták az értékes tőkehalat, így konfliktusba kerültek az Egyesült Királysággal. A halászat napjainkban is fontos szerepet tölt be a gazdaságban, ám a turizmus is egyre jelentősebb a Trónok harca által idecsábított látogatóknak köszönhetően.

ÉGHAJLAT

Izland óceáni éghajlata a meleg Golf-áramlatnak és az itt uralkodó délnyugati szélnek köszönhetően kifejezetten enyhe ahhoz képest, hogy az ország az északi sarkkör közelében fekszik. Ennek ellenére nyáron hűvös van, és gyakori az esős, szeles idő. Ráadásul akár egy óra alatt is teljesen megváltozhat az időjárás

A június 21-i napforduló idején éjfélkor megy le a Nap, hogy aztán hajnali 3-kor újra feltűnjön az égbolton. Ebben a három órában pedig különös félhomály uralja a tájat. A főszezon júniustól augusztusig tart, ekkor a látogatók száma mellett az árak is megnőnek. A tél viszont kifejezetten sötét: december 21-e környékén 11.00 után van napkelte, és már délután fél 4 körül besötétedik. A dolog jó oldala, hogy a sötétség miatt szeptembertől április közepéig látható a sarki fény.

NÉPESSÉG

Izland népessége csupán kb 340 000 fő. Ennek kétharmada Reykjavíkban vagy az egyre nagyobb agglomerációban él. A főváros gyorsan növekszik: 1901-ben még csak 5000-en laktak itt, 2016-ban már viszont 217 000-re nőtt a helyiek száma, ami azt jelenti, hogy teljesen átalakult Izland társadalma. A mai nyugdíjasok még a vidéki területeken töltötték gyerekkorukat, azonban unokáik már a városban nőnek fel.

Az elszigeteltség miatt az izlandiak társadalma homogén: 75%-ban vikingek, és 25%-ban kelták. Szorgalmasak, és az évszázadok során túléltek megannyi természeti és ember okozta katasztrófát. Napjainkban Izland az OECD-rangsor élén áll, ugyanis alacsony a munkanélküliség, átlag feletti a gazdasági termelés, az egészségügy, ill. az oktatás, és szinte nincs környezetszennyezés. Az átlagéletkor 83 év.

A túlélés érdekében az izlandiaknak szívósságuk mellett fejleszteniük kellett találékonyságukat és képzelőerejüket is. Emellett az évek során erős közösségi tudat alakult ki közöttük. A helyiek szükség esetén összetartottak, és lehetetlennek tűnő kihívásokat oldottak meg. Erős nemzeti öntudatot hoztak létre, és büszkék kulturális örökségükre.

HELYI SZOKÁSOK

Reykjavíknak -mérete ellenére- kisvárosi a hangulata. Mindenki ismer mindenkit, és a főutcán, azaz a Laugaveguron gyakran alakul ki dugó azért, mert valaki megáll az úton beszélgetni egy barátjával. Egy ilyen kis népességű helyszínen fontos a szociális összetartozás: a helyiek az uszodákban és a termálfürdőkben gyűlnek össze, hogy pletykáljanak, illetve politikáról, az üzleti életről és az időjárásról beszélgessenek. Minden apró falunak megvannak a maga ünnepei és fesztiváljai.

Néhány város (különösképp az északi Akureyri) nyüzsgőbb, mint Reykjavík, ám a legtöbb településen nem vágynak ilyesmire. A kisvárosok csendesek, takarosak, és gyakran csak néhány színes házból, egy templomból és egy boltból állnak. A helyiek életvitele lassú, a közösségtudat pedig erős. Mindenkit, még az elnököt is a keresztnéven szólítanak.

Izland evangélikus ország, szorgalmasan dolgozó lakosokkal. Érdekes az alkoholhoz való viszonyuk, ugyanis elítélik azt, aki hét közben iszik, hétvégén azonban egyáltalán nem számít a mértékletesség. Vacsoráznunk viszonylag korán kell, hiszen az éttermek konyhái általában 21.00-kor bezárnak, ám a hétvégi villásreggeli népszerű programnak számít.

Nagy hangsúlyt fektetnek a kultúrára és az oktatásra. A jelenlegi lakosság 10%-a adott már ki könyvet, és Reykjavíkban számos könyvesbolt, mozi, koncert, ill. múzeum várja a látogatókat. Utóbbiba 18 éves kor alatt ingyenes a belépés.

POLITIKA ÉS GAZDASÁG

Az izlandi Alpingi a világ egyik legrégebbi parlamentje. Nem sokkal a vikingek érkezése után, 930-ban alapították. Napjainkban 63 képviselőből áll (39 férfi és 24 nő), akiket az arányos képviselet elve alapján választanak. Négyévente tartanak választásokat. A legutóbbin (2017) 81,2%-os volt a részvételi arány. A 20. század utolsó negyedében Izland főleg külföld felé tekintett: számos külföldi cég és látogató érkezett ekkor. Az elmúlt években azonban leginkább egy hullámvasúthoz hasonlítható a szigetország politikai és gazdasági élete. A 2008-as világválság bedöntötte az izlandi bankrendszert, ezáltal bizonyítva azt, hogy egy roppant sérülékeny gazdasági modellt alkalmaztak. 2009-ben megválasztották a világ első homoszexuális kormányfőjét Jóhanna Sigurôardóttir személyében. Neki kellett megoldani a válságot, és sikerült is, ugyanis azóta újra a fellendülés útjára léptek: a GDP 2012-ben 1,2 %-kal, 2015-ben 4,1 %-kal, 2016-ban pedig már 7,2%-kal nőtt.

Az aktuális politikai élet botrányoktól hangos: egymás után két kormány is megbukott. 2016 áprilisában a Panamaaktákból kiderült, hogy Izland miniszterelnöke, a jobboldali Progresszív Párthoz tartozó Sigmundur Gunnlaugsson titokban egy offshore cég tulajdonosa. Kénytelen volt lemondani. Helyét a középen álló Függetlenségi Párt vezetője, Bjarni Benediktsson vette át. Azonban nyolc hónap után, 2017 szeptemberében neki is távoznia kellett. A botrányt ezúttal a miniszterelnök apja váltotta ki, mivel támogató levelet írt egy böltönbe került pedofilnak.

2017 októberében, a választások után nyolc párt jutott be az Alpingibe, ami rekordnak számít, ám egyiküknek sem sikerült többséget szereznie. A Bal-Zöld Mozgalom három párttal is tárgyalt az összefogásról, végül a Függetlenségi Párttal és a Progresszív Párttal léptek koalícióra. A miniszterelnök a Bal-Zöld Mozgalom vezetője, Katrin Jakobsdottir lett.

Izland gazdaságának alapja továbbra is a halászat, azonban a kormány szeretne új iparágak felé nyitni. Néhány terv nagy vitákat váltott ki. Ilyen pl. a Keletifjordokhoz tervezett hidroelektromos alumíniumolvasztó üzem, ill. a Jan Mayen-sziget közeli olajmezők feltárása. A turizmus hatalmas fellendülésnek indult az elmúlt években. 2010-ben 459 000-en, míg 2017-ben már csaknem négyszer ennyien, 1,8 millióan látogattak el a szigetre.

GASZTRONÓMIA

Izlandon remek ételeket fogyaszthatunk. A tányéron gyakori a hal és a bárány. Reykjavíkban biztos megtaláljuk számításunkat függetlenül attól, hogy egy előkelő helyet, egy gyermekbarát éttermet, egy menő bisztrót vagy egy kellemes kávézót választunk. Az izlandi éttermek hatalmas változásokon mentek át az elmúlt 20 évben. A séfek energikusabbak és lelkesebbek lettek, ill. mernek kísérletezni. Az új trendeket felhasználva gondolják újra a hagyományos fogásokat. A legjobb éttermeket keressük Reykjavíkban. Az ételek nem olcsók, de fantasztikusak, és minőségi alapanyagokból készülnek.

ETIKUS ÉTKEZÉS

Az izlandiak ritkán esznek bálnahúst. Ami azt illeti, a bálnavadászatok főleg a turisták miatt szükségesek. A Nemzetközi Állatjóléti Alap (IFAW) és a bálnaleseket szervező cégek a „Meet Us, Don’t Eat Us” (Nézz meg minket, de ne egyél meg) elnevezésű kampánnyal kívánják felhívni a látogatók figyelmét a problémára (lhttp://icewhale.is).

A helyiek évszázadokon át fogyasztották az aranyos kis lundákat, melyeket a sziklafalak tetejére kifeszített hálókkal fogtak el. A klímaváltozás azonban súlyos károkat okozott a tenyészkolóniákban, így ma már kérdéses, hogy felkerüljenek-e az étlapra ezek a madarak.

HELYI KONYHA

A tengerből és a gleccserfolyókból származó izlandi halak elképesztően finomak. A helyi bárányhús különleges íze pedig annak köszönhető, hogy az állatok gyógynövényeket, is fogyasztanak a fű mellett, és szabadon járhatnak legelőről  legelőre. E hideg éghajlatú vidéken gyakoriak a vad bogyós gyümölcsök. A szószok és a pudingok mellett a krémes skyr joghurtot is ezekkel ízesítik.

ITALOK

Izland nemzeti itala a kávé, melynek fogyasztása napszaktól független.

A bort importálják, és hihetetlenül drágán árusítják. Izlandon 1915 és 1989 között törvény tiltotta a sörözést, napjainkban azonban az izlandi alkoholfogyasztás 62%-át teszi ki ez az ital. Reykjavíkban egyre népszerűbbek a különböző kézműves sörök.

SZABADTÉRI TEVÉKENYSÉGEK

Az izlandi vadregényes táj rengeteg lehetőséget nyújt a természetkedvelők számára: fürödhetünk egy hegyi tóban, szelhetjük a hullámokat egy bálnalesen, vagy bejárhatunk egyjégbarlangot a téli hidegben.

Izland tökéletes helyszín azoknak, akik kalandra vágynak. Egyre több lehetőségünk nyílik felfedezni a számtalan hegyet, gleccsert, tavat és dübörgő vízesést.

A VIDÉK FELFEDEZÉSE

Sétálás és túrázás

Izlandon a kezdőktől az edzettekig mindenki megtalálja a neki megfelelő túraútvonalat. Júniusban, júliusban és augusztusban érdemes sétálni, ugyanis ilyenkor viszonylag meleg az idő, és a látótávolság is nagy.

Lovaglás

Lóval olyan helyekre is eljuthatunk, ahová még terepjáróval sem tudnánk. Az elhagyatott hegyek és völgyek között lovagolva megismerhetjük, hogyan is éltek korábban a helyiek. Az izlandi ló egy a vikingek által behozott, erős termetű lófajta leszármazottja. Különlegessége a lágy, négyütemű jármód, a tölt.

GYÖNYÖRKÖDÉS A TERMÉSZETBEN

Bálnales

A bálnalesek hatalmas népszerűségnek örvendenek: a hajók egész évben járnak. Nyáron 90% az esélye, hogy tényleg láthatunk cetet, ugyanis a sziláscetek ilyenkor az északi területeken keresnek élelrnet, a nyugodt tengernek köszönhetően pedig könnyen láthatjuk őket.

Izland környékén 23 cetfaj él. Valószínűleg fehércsőrű delfint, barna delfint, csukabálnát vagy hosszúszárnyú bálnát fogunk látni. Ha igazán szerencsések vagyunk, feltűnhet néhány tőke-, és kék- és közönséges barázdásbálna, vagy pár nagy ámbráscet és kardszárnyú delfin is.

Madárnézés

A madárnézés főszezonja április végétől június elejéig tart. Ekkor nagyjából 270 faj példányai indulnak el költési helyük felé. Lundák, morusok, lummák és alkák versenyeznek az ürülék borította sziklapárkányokért, melyek a világ legnagyobb tengerimadár-kolóniáinak adnak otthont. Több millió madár él a nyugati fjordoknál levő Látrabjargnál, így ez Európa leglakottabb szirtje.

A gleccsereken

Gleccserjárás. Nyáron idegenvezetéses túrákat tartanak a gleccsereken.

Jégbarlangok és jégmászás. Télen a három cég jóvoltából a Vatnajökull jégmező természetes jégbarlangjaiba látogathatunk el. Jégmászásra is lehetóségünk nyílik, és Izland legmagasabb csúcsára, a Hvannadalshnúkurra is felmehetünk
Kutyaszánozás. Elegendő hómennyiség esetén kutyaszános kirándulásokra is lehetőség van a Langjökull gleccseren. Egyéb esetben a szárazföldön, kerékkel ellátott kocsikkal járhatjuk be a környéket.

Úszás

Az ország aktív geológiájának köszönhetően a föld alatt rengeteg a termálvíz, melynek felhasználásával számos fürdő készült a városokban és a falvakban. Összesen több mint 120 helyen fürödhetünk: a különböző jellegű városi uszodák mellett meleg vizű források, folyók és tavak várják a látogatókat. Mivel az izlandi medencék vize folyamatosan cserélődik, ritkán használnak vegyi tisztítószereket.

Horgászás

Az izlandi lazac- és pisztránghorgászat világhírnévnek örvend.

TÖRTÉNELMI MÉRFÖLDKÖVEK

Az érdekes viking kort több évszázadnyi szenvedés követte Izlandon: belső konfliktusok, dán elnyomás, halálos vulkánkitörések, éhínség, pestis és kalóztámadások. A 19. századi függetlenségi mozgalom alapozta meg a ma ismert köztársaság létrejöttét.

BENÉPESÜLÉS

  • 500-600 ír szerzetesek telepednek le „Thulén”.
  • sz. közepe A kemény tél miatt Hrafna-Flóki csak rövid időt tölt a szigeten. Ekkor nevezte el Izlandnak, azaz „Jégföldnek”.
  • 874 Az „első telepes”, Ingólfur Arnarson a mai Reykjavík területén alakítja ki otthonát.
  • 930 Létrejön az Alpingi parlament.
  • sz. Vörös Erik Grönlandra költözik. Sok izlandi követi.

A KERESZTÉNYSÉG FELVÉTELE És BELSŐ VISZÁLYOK

  • 1000 A kereszténység lesz Izland hivatalos vallása.
  • 1230-64 A Sturlung-korszakban a klánok erőszakos csatákat vívnak egymással.
  • 1262 Az Alpingi beleegyezik, hogy Haakon norvég király adót szedhessen Izlandon.

KATASZTRÓFA, MAJD HANYATLÁS

  • 1397 A kalmari unió létrejöttével Izland a dánok kezére kerül. Az izlandiakat hatalmas megpróbáltatások elé állítja a Dánia által bevezetett kereskedelmi monopólium, mely egészen 1854-ig volt érvényben.
  • 1402 Pestis végez a lakosság több mint harmadával.
  • 1550 Elterjed az evangélikus vallás, miután az utolsó római katolikus püspököt, Jón Arasont lefejezik.
  • 1783 A Laki kitörése és az ezt követő éhínség 10 000 emberáldozatot követel.
  • 1800 A dán király feloszlatja az Alpingit. A következő ülésre 1843-ban kerül sor.
  • 1801 és 1807 A britek kétszer is győzelmet aratnak a dánok elleni tengeri ütközetekbe
  • 1874 Dánia átadja a belügyek irányítását az Alpinginek, ám vétójogukat megtartják.

A 20. SZÁZAD ÉS AZUTÁN

  • 1904 Izland megkapja az önrendelkezés jogát.
  • 1918 Dánia elismeri független államként Izlandot. Megegyeznek, hogy a következő tárgyalásra 1940-ben kerül sor.
  • 1940 Izlandot elfoglalja az Egyesült Királyság, Dániát pedig Németország. Az Alpingi átveszi az ország irányítását.
  • 1944-ben Felbomlik a Dániával való unió. Június 17-én kikiáltják az Izlandi Köztársaságot.
  • 1949 Izland a NATO egyik alapító tagja.
  • 1952-76 A halászati jogokért folyó tőkehalháborúk az Egyesült Királyság ellen (1952, 1958, 1972, 1975).
  • 1963 Egy vulkánkitörésnek köszönhetően létrejön a Surtsey-sziget
  • 1973 400 házat önt el a láva Heimaey-en. A szigetet kiürítik.
  • 1980 Vigdís Finnbogadóttir lesz a világ első demokratikusan megválasztott női államfője.
  • 1986 A hidegháború egyik fordulópontja: Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov Reykjavíkban tárgyal az atomfegyverekkel kapcsolatban.

Forrás: Lingea Felfedező könyv

  • 1994 Izland belép az Európai Gazdasági Térségbe.
  • 2006 A tiltakozások ellenére Izland tovább folytatja a bálnavadászatot.
  • 2008 A világválság miatt összedől az izlandi bankrendszer, és az ország súlyos hanyatlásnak indul.
  • 2009 Izland csatlakozási kérelmet nyújt be az EU-hoz. Ezt 2015-ben viszszavonják.
  • 2010 Az Eyjafjallajökullból feltörő hamufelhó hat napra megbénítja Európa légi közlekedését.
  • 2016 Kiderül, hogy Izland miniszterelnöke, Sigmundur Gunnlaugsson titokban egy offshore cég tulajdonosa. Lemondásra kényszerül.
  • 2017 újra megbukik az izlandi kormány. Koalícióra lép a Bal-Zold MozgaIom, a Függetlenségi Párt és a Progresszív Párt. A Bal-Zöld Mozgalom vezetője, Katrin Jakobsdottir lesz a miniszterelnök.

Forrás: Lingea Felfedező könyv