Az Izlandi ló tenyésztői számára az egyik elérhető eszköz a BLUP (tenyészérték becslés).
Ez egy olyan eszköz, amely összefoglalja a populáció minden egyedének a tenyésztési felmérését, becsült tenyészértéket ad és rangsorolja őket a fajtához adott várható értékei alapján.
Az skála alsó határa 100 átlagban, és egy általános eltérés 10 pont. A populáció 6 ló, mindössze néhány 70-130-on kívüli átlaggal. Az általános javaslat az, hogy olyan melynek BLUP értéke 100 alatt van, ne használják tenyésztésre, hiszen ezzel negatív irányba befolyásolhat ami ellenkezik a hivatalos tenyésztési célkitűzéssel.
Ebből a szemszögből fontos a pontosság, mely megkülönbözteti egyik lovat a másiktól. Minél több információ áll rendelkezésre a szülőkről, és rokonokról, annál pontosabb a becsült érték.
A 60% alatti pontosság bizonytalan becsült értékként kezelendő.
Az Izlandi Ló BLUP értékének számítása az egész populációra történik (minden ország össze regisztrált lova) mely egyedülálló a lovas világban.
Az Izlandi Gazdálkodók egyesülete a felelős a számításokért és a rendszer fejlesztéséért.
Ma Dr. Elsa Albertsdóttir, Izland tenyésztési vezetőjének a feladata a számítások és a fejlesztés, Dr. Pprvaldur Árnason támogatásával, aki a kezdetek óta óriási erőfeszítéseket tesz a módszer fejlesztéséért (szintúgy mint több más tenyésztő is).
A BLUP ötlete az volt, hogy rangsorolja az egyedeket, és a nemzetközi BLUP-al lehetővé vált az egyedek összehasonlítása a különböző országokban. Ez először 2004-ben vált lehetővé, több éves előkészület után, amihez elengedhetetlen volt, hogy minden ország ugyanabban az adatbázisban regisztrálja lovait (WorldFengur), és a lovak felmérése ugyanazon rendszer alapján történtjen (FEIF).
A környezeti hatások miatti szisztematikus korrekciók
A tenyészérték becslésére a BLUP egy rendkívül erős módszer.
A BLUP értékek tükrözik az egyed genetikus kapacitását a populáció többi egyedével összehasonlítva, amely magában foglalja szisztematikusan a környezeti tényezőket és azok alapján korrigál.
A korrekciók célja, hogy a felmérés összehasonlítható legyen az egyes egyedek között. Az Izlandi ló esetében a szisztematikus környezeti tényezők például a kor és a nem; hiszen a mének fejlettebbek adott korban mint a kancák, és a teljesítmény a ló korának előrehaladtával egyre jobb.
Ahogy a felmérés rendszere fejlődik, a lovak minősége évről évre javul a genetikai javulás miatt, és ezért a felmérés éve is szisztematikus környezeti tényező. A negyedik szisztematikus környezeti tényező amelyet korrigált a rendszer, a felmérés országa. Amikor a FEIF felmérés rendszere bevezetésre került a korai 2000-es években, számos különbség volt a pályákon és a létesítményekben is, a kiállítások menetében és a bírák országok közötti mozgatása sem volt igazán hatékony. Ez oda vezetett, szisztematikus különbségek voltak az eredmények között a különböző országokban, melyet a BLUP eredmény számításakor ellensúlyozni kellett.
A felmérés országa most már nem szisztematikus környezeti tényező
Több okból is most már nem releváns a felmérés országát szisztematikus környezeti hatásként kezelni, mely okán frissített BLUP lesz közzétéve a WorldFengurban, ahol minden felmérést egyformán kezelnek, országtól függetlenül. Az év, nem és kor okozta korrekció nem változik.
A BLUP felmérés országa szerinti korrigálása történt, a korrekció alapja az egyes országok átlaga alapján történt, a többi ország átlagának összehasonlításával. Egy egyszerűbb magyarázat, hogy a korrekció alapja az egyed pontjai az ország azon évi átlagától mennyire tért el. Minél alacsonyabb volt az átlag érték az országban, az egyén átlagértéke is annál alacsonyabb volt hogy átlag érték felett maradjon. A frissített BLUP-ban, amelyet napokon belül közzétesznek a WorldFengur-ban, a lovak rangsora az egyes országokban többé kevésbé ugyanaz mint korábban, de a nemzetközi rangsorban lesznek változások. Azok a lovak, melyek felfelé haladnak a nemzetközi ranglistán, valószínűleg magasabb BLUP értéket kapnak, és azok a lovak, amelyek lefelé csúsztak a nemzetközi ranglistán általánosságban alacsonyabb BLUP értéket kapnak. A hatás leginkább azoknál a méneknél lesz tapasztalható, melyeket többször felmértek ugyanabban az országban, ahol néhány mént magasabbra becsültek a nemzetközi összehasonlításban, vagy másikakat éppen alulbecsülték. A lényeg, hogy a lovak nemzetközi összehasonlítása pontosabb lesz mostantól, míg nem lesznek nagy különbségek az ugyanazon országon belül összehasonlított lovak esetében.